Pink Martini - Ukulele Magyarország
KOSÁR MEGNYITÁSA
KERESÉS
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Ukulele Magyarország
Magyar Ukulele Klub
Ukulele Hungary csatorna
Instagram
Twitter


Idén húszéves ez az érdekes nevű zenekar, és sajnálom, hogy én csak nemrég fedeztem fel őket. (Egy korábbi ukuleletesztelő bejegyzésben - KALA KA-S - az egyik legismertebb dalukra pöngetek.) Az együttest egy kissé túlmozgásos zongorista alapította 1994-ben, és azóta is folyamatosan koncerteznek, több albumuk jelent meg, és nagy népszerűségnek örvendenek elsősorban a tengerentúlon. Legújabb albumukon fontos szerepet kap az ukulele is: nemcsak a címlapon tűnik föl, hanem több jó számban is.

Akinek a "The von Trapps" nem mond semmit, nézze meg mindenképpen a Muzsika hangja című, 1965-ös filmet (~musicalt). Ha minden igaz, a "The von Trapps" együttest tényleg von Trapp leszármazottak alkotják. Na, nem is ez a lényeg, térjünk vissza Pink Martinihez. Legelőször a Veronique című számot hallottam tőlük:

El voltam ájulva tőle. Maga az albumcím is aranyos - Kapaszkodj, kicsi paradicsom -, de ez a dal meg a zenei finomság non plus ultrája. Viszonylag kevés hangszer szól, de annál nem is kell több. Ez a kevés tökéletesen leköti az ember figyelmét, nem keletkezik "űr", hogy "valami még hiányzik". Nem, nem hiányzik ebből a dalból semmi, hiszen az első pillanattól kezdve elvarázsol. A versszakok végén hallható zenei megoldás - jól füleljünk - továbblendíti mindig a dalt, hiszen nem a fülünk által várt záró dúr akkordra érkezünk, hanem valami másra ott, ahol azt énekli az énekes, hogy "Veee-roooo-niiiiik". Ugye? Lezárásra számítunk, de mégsem azt kapjuk. Az énekszólam néhány hangot tartalmazó hangkészlete pedig hirtelen, egy váratlan dallamfordulattal kibővül: senki sem számít rá, hogy a "don't leave me, my darling" nagyobb lépésekkel hirtelen a pincébe vezeti a dallamot, amely aztán rögtön visszaugrik a megszokott magasságba. Lehetne még elemezni, mennyi zenei ötlet és zsenialitás jellemzi ezt a dalt... Miután először végighallgattam ezt a számot, a kezem rátapadt a lejátszás gombra, és egymás után vagy 10-15* hallgattam meg, aztán úgy döntöttem, itt az ideje kicsit jobban elmélyedni Pink Martiniben.

Sok számukat hallgattam meg, és a következő, általános véleményt alkottam Pink Martini zenéjéről. Amit ők játszanak, azt hívják Zenének. Nagy Z-vel. Mindent megtalálok a dalaikban, amit a zenében keresek. Ötletet, fantáziát, finomságot, gazdag hangszerelést, fülbemászó dallamokat, elsőre szerethető számokat. Nem mondom, van olyan nótájuk, amit azonnal "nextelek", de legalább 25-30 daluk van, amelyeket megalkuvás nélkül szeretek (és megunás nélkül tudom hallgatni), és ez - nálam legalábbis - nagyon ritka, hogy egy együttes ilyen sok számát szeressem. Bár a dalszöveg nekem nem számít - azaz mindegy, miről szól egy dal, ha a zenei rész rossz, felőlem lehet "tökjó a dalszöveg" - mindenképpen elismerésre méltó, hogy a Pink Martini a dalokat az alapértelmezett angol mellett franciául, japánul, olaszul, arabul (!) stb. énekli, azaz igyekeznek a dalszövegben is rendkívül színes világot teremteni. Az egyik legnépszerűbb daluk, a Sympathique (az azonos című albumról):

Az együttes rengeteg saját dallal büszkélkedhet, emellett jónéhány népszerű számot feldolgoztak (ahogy a legújabb albumuk is egy feldolgozott szám címét viseli: Dream a Little Dream). A dalaik nagyon változatosak: aki sok Pink Martinit hallgat, a stílusjegyeket megjegyzi, felismeri, de mégsem mondhatjuk, hogy ugyanúgy hangzik minden számuk (persze vannak hasonlók), hiszen gondosan és fantáziadúsan állítják össze az egyes dalokban megszólaló hangszereket a lehető legszélesebb skáláról válogatva: fúvósok, vonósok, ütős hangszerek egész garmadáját vonultatják fel, több számukban hallható a manapság szinte a könnyűzenei feledés homályába veszett hárfa. Biztos vagyok benne, hogy olyan hangszerek is megszólalnak, amit halandó ember fel sem ismerne a hangjáról vagy meglátva nem tudná a nevét, de legalábbis kézbe fogva azt sem tudná, hogy fújni kell vagy ütni.

És hogy a bejegyzés lezárásaként gonoszkodjak egy kicsit: miért írtam a bevezetőben, hogy "kissé túlmozgásos" a zongorista, aki alapította az együttest. Ha Pink Martini koncertfelvételt nézünk, és megfigyeljük a zongoristát, azon kívül, hogy zseniálisan játszik, láthatjuk, hogy teljesen fölösleges, nagy, teátrális mozdulatokkal köríti a zongorázást. Hirtelen magasra kapkodja a kezét, túlzó mozdulatokat tesz, ami azért érthetetlen, mert enélkül is tökéletesen élvezhető a zenéjük, de a modoros színészkedés inkább visszatetsző, semmint megnyerő. Azt hiszem, ez mégis megbocsátható, hiszen nagyon gazdag zenei kinccsel ajándékoztak meg mindenkit!

Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:

https://ukulele.hu/blog/pink-martini

Ajánlott blogbejegyzések

Gáll Tamás 2022-11-15
Egy kedves és egyszerű svájci gyerekdalt szeretnék nektek megtanítani ukulelén, amelyhez Csukás István írt magyar szöveget. Igaz nem az egészhez, csak ahhoz a részéhez, amely a felvételen is hallható, és amely egyébként a Ringató könyvei közül...

Gáll Tamás 2010-12-30
A magyar ukulele blog létrehozásával célom, hogy minél több emberrel ismertessem meg ezt a kis csodálatos hangszert, és hozzak kedvet nekik az ukulelézéshez. A későbbiekben igyekszem minél több érdekes témáról írni (akkordokról, dalokról,...

Gáll Tamás 2018-02-12
Tavaly decemberben a Baton Rouge VS-2 Sun ukulelével ismerkedtünk meg, amelyet azóta is rendszeresen használok, és igazán szeretek rajta játszani. A Baton Rouge ukuleléket bemutató sorozat második részében egy koncert méretű hangszert próbálunk ki, ez a Baton Rouge UR 11-C. A...

Gáll Tamás 2022-02-20
Régóta készülök arra, hogy Johnny Cashről írjak blogbejegyzést, illetve feldolgozzak tőle egy számot (aztán lehet, hogy többet is fogok). Szerintem ő az a dalszerző, előadó, akiről mindenki kellett, hogy halljon akár szereti a zenéjét, akár nem. Élete megérne egy...

Gáll Tamás 2021-05-21
FRISSÍTÉS: mindkét tanfolyamra megvan a minimális létszám, így biztos, hogy mindkettő tanfolyamot megtartjuk! Kedves (Leendő) Ukulelések! A tavaly augusztusi tanfolyam óta rengeteg érdeklődő levelet kaptam azzal kapcsolatban, hogy mikor várható tanfolyam. A korlátozások...

Gáll Tamás 2023-06-05
Örömömre szolgált, hogy az elmúlt vasárnap 12 nagyon kedves és szimpatikus ukuleléssel ismerkedtem meg. Úgy éreztem, hogy nagyon jó hangulatban telt a nap, a tanfolyam végén pedig olyan volt, mintha egy pillanat alatt eltelt volna a néhány együtt töltött óra. Először...

Gáll Tamás 2023-09-16
Irtózatos mennyiségű cuccal felpakolva érkeztem ma reggel az ukuleletanfolyam helyszínére, Budapest belvárosába, és tökéletes parkolóhelyet találtam (mintha nekem ez karmikusan kódolva lenne, az esetek 99%-ában szerencsém van a parkolóhely-keresésben ). Majdnem az...

Gáll Tamás 2020-07-29
FRISSÍTÉS: ugrás a Nyári ukueleltalálkozó 2020 blogbejegyzéséhez FRISSÍTÉS: ugrás az Ukuleletanfolyamok augusztusban blogbejegyzéséhez Augusztusban ukuleletalálkozót és ukuleletanfolyamot is szeretnénk szervezni. Bízunk benne, hogy nem szól...

Gáll Tamás 2013-03-08
Ehhez a dalhoz nem lehet túl sokat hozzáfűzni: egy kiválóan megkomponált, ötletes és igazán különleges hangulatú számról van szó, amit biztosan mindenki ismer. Jelen bejegyzés elkészítésének pillanatában 384 millió körül van a "megnézésszámlálója". Adele...