Pink Martini - Ukulele Magyarország
KOSÁR MEGNYITÁSA
KERESÉS
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Ukulele Magyarország
Magyar Ukulele Klub
Ukulele Hungary csatorna
Instagram
Twitter


Idén húszéves ez az érdekes nevű zenekar, és sajnálom, hogy én csak nemrég fedeztem fel őket. (Egy korábbi ukuleletesztelő bejegyzésben - KALA KA-S - az egyik legismertebb dalukra pöngetek.) Az együttest egy kissé túlmozgásos zongorista alapította 1994-ben, és azóta is folyamatosan koncerteznek, több albumuk jelent meg, és nagy népszerűségnek örvendenek elsősorban a tengerentúlon. Legújabb albumukon fontos szerepet kap az ukulele is: nemcsak a címlapon tűnik föl, hanem több jó számban is.

Akinek a "The von Trapps" nem mond semmit, nézze meg mindenképpen a Muzsika hangja című, 1965-ös filmet (~musicalt). Ha minden igaz, a "The von Trapps" együttest tényleg von Trapp leszármazottak alkotják. Na, nem is ez a lényeg, térjünk vissza Pink Martinihez. Legelőször a Veronique című számot hallottam tőlük:

El voltam ájulva tőle. Maga az albumcím is aranyos - Kapaszkodj, kicsi paradicsom -, de ez a dal meg a zenei finomság non plus ultrája. Viszonylag kevés hangszer szól, de annál nem is kell több. Ez a kevés tökéletesen leköti az ember figyelmét, nem keletkezik "űr", hogy "valami még hiányzik". Nem, nem hiányzik ebből a dalból semmi, hiszen az első pillanattól kezdve elvarázsol. A versszakok végén hallható zenei megoldás - jól füleljünk - továbblendíti mindig a dalt, hiszen nem a fülünk által várt záró dúr akkordra érkezünk, hanem valami másra ott, ahol azt énekli az énekes, hogy "Veee-roooo-niiiiik". Ugye? Lezárásra számítunk, de mégsem azt kapjuk. Az énekszólam néhány hangot tartalmazó hangkészlete pedig hirtelen, egy váratlan dallamfordulattal kibővül: senki sem számít rá, hogy a "don't leave me, my darling" nagyobb lépésekkel hirtelen a pincébe vezeti a dallamot, amely aztán rögtön visszaugrik a megszokott magasságba. Lehetne még elemezni, mennyi zenei ötlet és zsenialitás jellemzi ezt a dalt... Miután először végighallgattam ezt a számot, a kezem rátapadt a lejátszás gombra, és egymás után vagy 10-15* hallgattam meg, aztán úgy döntöttem, itt az ideje kicsit jobban elmélyedni Pink Martiniben.

Sok számukat hallgattam meg, és a következő, általános véleményt alkottam Pink Martini zenéjéről. Amit ők játszanak, azt hívják Zenének. Nagy Z-vel. Mindent megtalálok a dalaikban, amit a zenében keresek. Ötletet, fantáziát, finomságot, gazdag hangszerelést, fülbemászó dallamokat, elsőre szerethető számokat. Nem mondom, van olyan nótájuk, amit azonnal "nextelek", de legalább 25-30 daluk van, amelyeket megalkuvás nélkül szeretek (és megunás nélkül tudom hallgatni), és ez - nálam legalábbis - nagyon ritka, hogy egy együttes ilyen sok számát szeressem. Bár a dalszöveg nekem nem számít - azaz mindegy, miről szól egy dal, ha a zenei rész rossz, felőlem lehet "tökjó a dalszöveg" - mindenképpen elismerésre méltó, hogy a Pink Martini a dalokat az alapértelmezett angol mellett franciául, japánul, olaszul, arabul (!) stb. énekli, azaz igyekeznek a dalszövegben is rendkívül színes világot teremteni. Az egyik legnépszerűbb daluk, a Sympathique (az azonos című albumról):

Az együttes rengeteg saját dallal büszkélkedhet, emellett jónéhány népszerű számot feldolgoztak (ahogy a legújabb albumuk is egy feldolgozott szám címét viseli: Dream a Little Dream). A dalaik nagyon változatosak: aki sok Pink Martinit hallgat, a stílusjegyeket megjegyzi, felismeri, de mégsem mondhatjuk, hogy ugyanúgy hangzik minden számuk (persze vannak hasonlók), hiszen gondosan és fantáziadúsan állítják össze az egyes dalokban megszólaló hangszereket a lehető legszélesebb skáláról válogatva: fúvósok, vonósok, ütős hangszerek egész garmadáját vonultatják fel, több számukban hallható a manapság szinte a könnyűzenei feledés homályába veszett hárfa. Biztos vagyok benne, hogy olyan hangszerek is megszólalnak, amit halandó ember fel sem ismerne a hangjáról vagy meglátva nem tudná a nevét, de legalábbis kézbe fogva azt sem tudná, hogy fújni kell vagy ütni.

És hogy a bejegyzés lezárásaként gonoszkodjak egy kicsit: miért írtam a bevezetőben, hogy "kissé túlmozgásos" a zongorista, aki alapította az együttest. Ha Pink Martini koncertfelvételt nézünk, és megfigyeljük a zongoristát, azon kívül, hogy zseniálisan játszik, láthatjuk, hogy teljesen fölösleges, nagy, teátrális mozdulatokkal köríti a zongorázást. Hirtelen magasra kapkodja a kezét, túlzó mozdulatokat tesz, ami azért érthetetlen, mert enélkül is tökéletesen élvezhető a zenéjük, de a modoros színészkedés inkább visszatetsző, semmint megnyerő. Azt hiszem, ez mégis megbocsátható, hiszen nagyon gazdag zenei kinccsel ajándékoztak meg mindenkit!

Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:

https://ukulele.hu/blog/pink-martini

Ajánlott blogbejegyzések

Gáll Tamás 2016-09-15
Nemrég egy hosszabb bejegyzést szenteltem az ...és megint dühbe jövünk című film főcímzenéjének, most pedig egy annál rövidebb következik, hiszen mindent elmondok a videón. Aki tehát szeretné megtanulni, hogyan kell eljátszani a Brotherly Love című dalt úgy,...

Gáll Tamás 2021-10-07
Néhány hónappal ezelőtt volt már szerencsém egy Ohanához, mégpedig egy gyönyörű, ananász alakú uksit tudtam kipróbálni. Mindig is tudtam, hogy az Ohana "nem aprózza el", vagyis igazán prémium minőségben készítik az ukuleléiket. Most pedig egy...

Gáll Tamás 2023-10-02
Nevezetes napon, vagyis a zene világnapján tartottuk az őszi III-as ukuleletanfolyamot. Izgatottan indultam útnak, alig vártam, hogy találkozhassak az ukulelés tanítványaimmal, és együtt zenéljünk (és kicsit megmerítkezzünk néhány zeneelméleti kérdésben ). Ahogy...

Gáll Tamás 2019-11-20
A cím úgy is szólhatna, hogy "Éneklés és hangszeres játék", hiszen szinte mindegy, milyen hangszert veszünk a kezünkbe, ugyanabba a nehézségbe ütközhetünk, ha egyszerre szeretnénk énekelni és pengetni (a fúvósokat kivéve  ). Ez sem ördöngősség,...

Gáll Tamás 2016-08-11
Kezdőkben és haladókban is gyakran felmerül a kérdés: mit gyakoroljak, hogyan tovább? A haladók talán könnyebben feltalálják magukat, de a kezdők, akik még az akkordozás rejtelmeivel ismerkednek, lehet, hogy elakadnak. Ennek a megoldására találtam egy nagyon jó kis...

Gáll Tamás 2012-03-18
Noha csak három akkordra épül a 4 Non Blondes kiváló száma, a dallammal, a hangszereléssel és a dal kiváló megszerkesztésével mégis igazán felejthetetlent alkottak az utókor számára. Néha azon tűnődöm, hová lettek az ilyen jó kompozíciók,...

Gáll Tamás 2013-09-21
Ha kis késéssel is, de szeretnék beszámolni az augusztus végi újabb, "határon átnyúló" ukuleletalálkozóról. Tavaly volt szerencsém találkozni Mike-kal és Neal-lel és Alexszel, akikkel sokat beszélgettünk és zenéltünk, róluk...

Gáll Tamás 2019-02-25
A negyedik alapakkord a G-dúr, amelyet a korábban megtanult C-dúrhoz, F-dúrhoz és  A-mollhoz hozzátéve egészen sok dalt el tudunk majd játszani, legalábbis akkordozva tudjuk majd kísérni. Az eddig tanult három akkordhoz képest a G-dúr tűnik a legbonyolultabbnak, hiszen...

Gáll Tamás 2014-02-16
Ez az ukulele mahagóniból készült, egészen világosbarna színe van szép, fehér kiemeléssel a test körvonalánál. A hangolás nem okozhat gondot, mert jó minőségű áttételes hangolókulcsokat szereltek rá. Kézbe véve szinte magától...